Leírás
Eugene Peterson provokatív felhívást intéz a lelkészekhez, miszerint ahelyett, hogy az imázs és rang fenntartására, az adminisztrációs folyamatokra, sikerre, és gazdasági életképességre koncentrálnának, inkább vissza kellene térniük a lelkészi szolgálat három sarokpontjához, melyek: imádság, igeolvasás és lelki kísérés.
Több évtizede gyakorló lelkészként nem vártam sok újat a három evidenciának tartott sarokpont fókuszba állításától. Meglepetésemre olvasás közben olyan érzésem volt, mintha egy csendes szobában napokon át beszélgettem volna egy nagy tudású, alázatos emberrel, aki érteni akarja Istent és a világot. Sok újat tanultam. Hálás vagyok ezért a tapasztalatért. Jó szívvel, sőt lelkesen ajánlom a könyvet minden lelkésznek és felelős hívőnek.
Szeverényi János, a Magyarországi Evangélikus Egyház evangelizációs és missziói lelkésze, a Magyar Evangéliumi Szövetség (Aliansz) elnöke
Eugene Peterson helyzetértékelés kiváló, a magyar lelkészek helyzetét is pontosan jellemzi. Pár év szolgálat után fásultan vesszük észre, hogy elhívásunk monoton munkavégzéssé silányult. Peterson csupán annyit mond, hogy azt tegye a lelkész, ami a dolga: olvassa a Szentírást, imádkozzon sokat, és a Lélek vezetésére hagyatkozva beszélgessen az emberekkel. Vajon megvan-e még bennünk a vágy arra, hogy visszatérjünk ahhoz, amire elhívást kaptunk?
Márkus Tamás András, református lelkipásztor
A szerző azon kevesek közé tartozik, akiknek az írása és beszéde ugyanazt a benyomást kelti, mint az életvitele és jelenléte. Számomra megadatott az a kiváltság, hogy Eugene-t élete utolsó huszonöt évében közelről ismerhettem. Ezek fényében bátran mondom, hogy az a fajta újratervezés, amelyre hív, megvalósítható; az az életpályamodell, amelyet az Isten felé forduló figyelem gyakorlása által kijelöl, élhető.
Kovács Endre, lelkiségi teológus, a Barnabás Csoport munkatársa
