Leírás
– Erről jut eszembeee, mi lesz azokkal, akiket a Mélytengeri Mentő Medvealakulat ment meg? Idehozzátok őket a szigetre? – érdeklődött Berti.
– Természetesen, hiszen pihenésre, ápolásra van szükségük – dörmögte Ursus. – Itt van például Panda! – mutatott egy fekete-fehér macira, aki egy faágon hintázva bámult le ránk. – Hajótöröttként, hosszú időn át, étlen-szomjan, egy hordóban hányódott a tengeren. Mikor a szigetre került, heveny evésvágy tört ki rajta. Egész álló nap rágcsált, két manccsal tömte magába a zsenge bambuszhajtásokat. Még éjjel is fel-felkelt, hogy újabb adagokkal enyhítse mélabúját. De Kapitányunk őt is meggyógyította, és ma már tornaórát tart az alsó tagozatos bocsoknak.
Ki kerül bajba, rút viharba,
száguld érte mentő bárka!
Ha búsan zúgó jajszó árad,
célba ér a JÓSZOLGÁLAT!
Brumm és brumm és brumm!
